Ön a 700540. látogatónk!

Doktor Klub Fórum - Érdekességek, hírek a tudomány világából

Hozzászólás küldéséhez bejelentkezés szükséges.
E-mail cím
Jelszó
Regisztráció | Elfelejtett jelszó
manobp 2012-09-08 10:46:41
D-vitaminnal együtt gyorsabban gyógyul a tbc
Brit kutatók kimutatták, miért és miként gyorsítja a tuberkulózisból való felépülést a D-vitamin szedése.

Tanulmányuk egyúttal magyarázza az antibiotikumok kora előtt alkalmazott napfényterápia eredményességét is. Az 1800-as évek végétől gyakran küldték a tbc-s betegeket napfényben gazdag üdülőhelyekre, mert tapasztalati úton felfedezték a fényterápia eredményességét.

A londoni Queen Mary Egyetem munkatársai most azt vizsgálták, hogy az antibiotikum mellé adott nagydózisú D-vitamin - melyet napfényvitaminnak is neveznek - milyen hatással van a páciensek felépülésére.

A tuberkulózis 2010-ben 8,8 millió embert fertőzött meg világszerte, és 1,4 millió ember halt meg miatta. A tuberkulózis baktériumával való fertőződés tönkreteszi a tüdő szöveteit, a köhögő páciens pedig a levegőn keresztül terjeszti a kórokozókat.

Adrian Martineau és kutatócsoportja azt feltételezte, hogy a D-vitamin anélkül csökkenti a szervezet fertőzésre adott immunválaszának erősségét, hogy a gyógyszerként alkalmazott antibiotikumok hatásába beavatkozna. A teszthez 95 olyan tbc-s beteget választottak ki, akik standard antibiotikum kezelést kaptak. A páciensek egyik fele a kezelés első nyolc hetében nagy adag D-vitamint is kapott, másik csoportja viszont placebót szedett az antibiotikum mellett.

"Úgy találtuk, hogy a gyulladást jelző markerek közül sok gyorsabban és nagyobb mértékben csökkent a D-vitamint szedő pácienseknél" - foglalták össze eredményüket a kutatók. A betegek által felköhögött váladékban a Mycobacterium tuberculosist átlagosan 23 napig tudták kimutatni azoknál, akik D-vitamint is kaptak, míg az antibiotikum mellett csak placebót szedőknél 36 napig maradt kimutatható a baktérium.

A tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben ismertették szerzői.
Engedélyezték a HIV vírus ellenszerét 2012-08-30 08:38:51
Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) engedélyezte a négy hatóanyagot kombináló HIV-gyógyszert. A Gilead Sciences gyógyszercég Stribild márkanéven forgalomba kerülő szerét az FDA napi egyszeri alkalmazásra hagyta jóvá olyan felnőttek számára, akiket korábban még nem kezeltek a HIV-fertőzés miatt.
A szer tartalmazza a most Truvada néven forgalmazott gyógyszer hatóanyagait, amelyeket két újabb hatóanyaggal kombináltak. Utóbbiak közül az elvitegravir egy olyan enzimmel lép kölcsönhatásba, amelyre a HIV-vírusnak szüksége van sokszorozódásához. A cobicistat pedig ennek a szernek a hatását hosszabbítja meg.

A cég által végzett kísérletek, illetve az eredményeket összegző tanulmány azt mutatja, hogy az új szert szedő páciensek 88-90 százalékának a vérében 48 hét után már nem volt kimutatható a HIV.

szerző: mti
Megvan a vakság ellenszere? 2012-07-29 12:40:29
Amerikai kutatóknak sikerült genetikailag vak egereknek visszaadni a látását - a tudósok reményei szerint az új szer hamarosan az embereken is segíthet.

A vakság két leggyakoribb oka a genetikai jellegű retinopathia pigmentosa és az időskori makuladegeneráció - a két betegség annyiban hasonlít, hogy mindkét esetben a retinán található csapok és pálcikák haltak el.

A kaliforniai Berkely Egyetem kutatóinak kísérleteiben az egereket genetikailag úgy módosították, hogy ezek a fotoreceptorok már a születés után elhaljanak. A rágcsálók azonban visszanyerték látásukat, mikor az AAQ nevű anyaggal fecskendezték be őket. A kísérletek sikerét abból állapították meg, hogy a kezelt egerek visszariadtak, mikor hirtelen bekapcsolták a lámpákat.

A kutatók elmondása szerint az AAQ a retinához kötődve gyakorlatilag átveszi a fotoreceptorok szerepét. Az eljárás legígéretesebb része, hogy nincs szükség idegen génekre, mint például az őssejtes kezelésnél, így a retina nem változik meg véglegesen, vagyis kisebb a kockázat.

A kutatócsoport jelenleg a szer egy erősebb változatán dolgozik, amely már az embereken is segíthetne.

Forrás: Science Daily/Hír24
Csökkenthetik a betegek energiaszintjét a sztatinok? 2012-06-26 17:17:12
Egy új kutatás azt mutatja, hogy a népszerű koleszterincsökkentő gyógyszerek, a sztatinok szedése jelentős mértékben megnöveli annak kockázatát, hogy a páciensek energiája csökken, vagy testedzés közben aránytalanul kifáradnak. A tanulmányban ezer felnőttet vizsgáltak, akik olyan jól ismert hatóanyagokat tartalmazó készítményeket szedtek, mint a pravastatin vagy a simvastatin, amelyek a káros LDL koleszterin szintjének csökkentését célozzák.
"Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a sztatinok még viszonylag kis dózisban is az energiaszint csökkenését, testmozgás közbeni fokozott fáradtságot, illetve mindkettőt okozták a kutatás résztvevőiben" – számolt be a kutatás vezetője, Dr. Beatrice Golomb, a Kalifornia-San Diego Egyetem munkatársa. "A jelenség férfiak és nők esetében is megfigyelhető, de a nők körében nagyobb problémát okozott."

A kísérlet során az ezer résztvevőt véletlenszerűen három kezelési csoportba osztották: az első csoport 40 milligramm pravastatint szedett, a második 20 mg simvastatint, a harmadik pedig placebót. Az eredmények azt mutatták, hogy a bármelyik sztatint szedő alanyok sokkal nagyobb valószínűséggel tapasztalták az energiavesztés valamelyik vagy mindkét típusát. Az LDL szint jelentősebb csökkenését elérő simvastatin szedése esetén azonban nagyobb volt a kimerültség kockázata.

Dr. Scott Wright, a rochesteri Mayo Klinika professzora szerint azonban az eredményeket, bár jelentősek, óvatosan kell kezelni, mert a kísérlet során belső skálával mérték a kimerültség és a diszkomfort szintjét, amit a tudományos világ nem érvényesített. Az eredmények alátámasztásához tehát további kutatásokra lesz szükség.
"Itt az Ön szíve jelez. Azonnal hívja a 104-es számot!" 2012-06-21 11:33:09
A klinikai vizsgálatokban kiválóan teljesített az a parányi műszer, amely szívbetegek esetében azonnal jelzi akár egy lehetséges szívinfarktus bekövetkezését is.

Az AngelMed Guardian elnevezésű műszer akkora, mint a szívritmuszavart kezelő pacemaker, és ahhoz hasonlóan a baloldali kulcscsont alá varrják be a bőr kis metszéssel történő megnyitásával. A szerkezet folyamatosan érzékeli viselőjének szívműködését, és ha a koszorúér elzáródására gyanús EKG változást érzékel, azonnal jelzi azt. Aki olyan beteg, hogy bármikor szívrohamot kaphat, annak az életét mentheti meg a műszer.

A korai változatban a műszer csupán hangjelzéssel figyelmeztette a beteget, de ezt lármás helyen, vagy süketség esetén a beteg nem hallotta. Az új változat vibrációval is jelzi, ha baj van. Ennek előnye, hogy a páciens mindenképp megérzi a jelzést, még akkor is, ha vastag ruhát visel.

A készülék kétféle riasztásra képes. Az egyik azonnali tennivalót jelent: a beteg késedelem nélkül hívja a rohammentőt. A másik csak olyan eltérést jelez, hogy a páciensnek 48 órán belül jelentkeznie kell kezelőorvosánál kontrollra. A műszernek van egy ceruzára emlékeztető része is, amely vörös- vagy sárga fényjelzést ad, illetve hanggal is figyelmeztethet.

Idősebb embereken vizsgálva a műszer kiválóan vizsgázott: viselői azonnal érezték a jelzést, és nagyra értékelték a többszörös figyelmeztető technikát is - írta Mary Carol Day és Christopher Young a Hospital International című szaklapban megjelent cikkében.
Különleges lisztet felesztettek ki magyar kutatók 2012-06-13 17:34:23
Ásványi anyagokban, vitaminokban, értékes fehérjékben gazdag, különleges lisztet készített egy magyar konzorcium az Akadémia, a Műszaki Egyetem és cégek összefogásával.
A hagyományosnál magasabb rost- és fehérjetartalmú, de energiában szegényebb, tehát egészségesebb tészta-, illetve sütőipari alapanyagot kísérletezett ki egy tisztán magyar résztvevőkből szerveződött konzorcium. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Gyermely Zrt. és a Lipóti Pékség közös vállalásának alapját az a korábbi ismeret adta, hogy a búzaszemet takaró maghéj, azaz a korpa tartalmaz táplálkozásbiológiai szempontból értékes és kevésbé értékes részeket.

Tóth Béla, a Gyermely Zrt. elnök-igazgatója elmondta, a maghéj belső részére még beborítja egy olyan rész, az aleuronréteg, amely nagyon gazdag különféle ásványi anyagokban, vitaminokban, illetve nem sikérképző fehérjékben. „Ezt szerettük volna leválasztani a korpáról, hogy ne vesszen kárba” – mondta a tésztagyártó cég vezetője.

A martonvásári búzanemesítés biztosította az alapanyagot a kísérlethez, a malomipari technológiát aztán Gyermelyen dolgozták, így már a program elején szerencsésen találkozott a növénytermesztési és a technológiai innováció. Az aleuronréteg sok titkot, lehetőséget rejt magában, és a konzorcium szerint gazdaságosan kinyerhető, az alapanyag, a búza nagy mennyiségben rendelkezésre áll, nem kell az előállítására külön projektet indítani.

Az új technológia megalkotása azért lényeges, mert, a közhiedelemmel ellentétben, a búzakorpa egy része egyáltalán nem egészséges, hiszen a búzanövény a maghéj külső részében koncentrálja a számára előnytelen anyagokat, mint amiklyenek a nehézfémek vagy a gombatoxinok. Ezeket tehát el kell választani a héj azon részétől, amely rost- és fehérjetartalma révén valóban egészséges az emberi szervezetnek.

Utóbbiból készült el a különleges új liszt, és ekkor kerül a képbe a Lipóti Pékség. Tóth Péter József tulajdonos elmondta, a feladat az volt, hogy ebből az eddig nem ismert anyagból a vásárlók számára élvezhető, látszatra is vonzó és egészséges pékárut állítsanak elő. Pár hónap kísérletezés után fejlesztették ki a kívánt terméket, amelyhez úgy jutottak el, hogy nyolc egységnyi újfajta liszthez két egységnyi hagyományosat kevertek, valamint az előállításkor úgynevezett lassú, kézi munkával és hosszabb pihentetéssel járó technológiát alkalmaznak.

Az üzletember szerint a hagyományos korpás termékeknél kissé sötétebb színű áru megfelel az egészségesebb táplálkozást egyre inkább előnyben részesítő vásárlói igényeknek. Túl van a kísérleti fázison az első aleuroliszttel készülő tészta is, amely látszatra nem sokban különbözik a hagyományos termékektől, mivel az újfajta liszt magas ásványianyag-tartalma miatt barnás-sárgás színű.

Mindkét termék klinikai vizsgálatát elvégezték a debreceni orvostudományi egyetemen, és a vizsgálatok nem csak kedvező emésztési és élettani hatásait igazolták, hanem, mintegy mellékes hozadékként, a liszt kiválóan vizsgázott a cukorbetegek diétás étrendjében is. Az aleuronliszt, -tészta és -kenyér kereskedelmi forgalomban egyelőre nem kapható, mert hátravan még a szabadalmaztatási és engedélyeztetési eljárás. Tekintve azonban, hogy az Európai Unió által támogatott kutatásról van szó, ez a hazai eljárás hamarosan közkincs lesz, így a terméket bármelyik malom vagy pékség felhasználhatja majd.

(Forrás: Kossuth Rádió, Híradó.hu)
"Idomított" baktériumokkal a kórházi fertőzések ellen 2012-05-24 10:56:10
A Semmelweis Egyetem (SE) Orvosi Mikrobiológiai Intézete kutatóinak sikerült tisztázni a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus járványtanának alapvető törvényszerűségeit, azt, hogy "idomított" baktériumokkal miként lehet fellépni a kórházi fertőzések ellen.

Mint a Semmelweis Egyetem közleménye kiemeli, a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) a világ legtöbb országában a legfontosabb, úgynevezett nozokomiális fertőzéseket kiváltó, kórházi bakteriális kórokozónak számít. Igen sok fertőzéses megbetegedés kialakulásáért, valamint nagyszámú halálesetért felelős. Míg a kórokozó néhány törzse (illetve ezek közeli rokonai) úgynevezett klónokként széles körben elterjedtek és számos országban előfordulnak, mások csupán kisebb földrajzi területen találhatók meg. Az egyes klónok elterjedése sem állandó: képesek egymást adott területről kiszorítani, a széles körben elterjedt sikeres klónok jelenléte pedig egyes országokban az MRSA-arány emelkedéséhez vezetett.

Az említett folyamatok alól Magyarország sem volt kivétel, ahol az 1990-es években az úgynevezett "magyar klón" MRSA-törzsek voltak jelen, és ebben az időben a kórokozó előfordulási aránya alacsony maradt. A 2000-es évek elejétől ugyanakkor az országban egyre inkább tért nyertek az úgynevezett New York-Japán és dél-német törzsek, ami az MRSA-előfordulásának jelentős emelkedéséhez vezetett. Az évtized második felében egy rövid átmeneti csökkenés volt megfigyelhető a hazai MRSA-arányban, majd egy újabb nemzetközi klón megjelenésével az előfordulás ismét emelkedni kezdett. "A jelenség hátterét a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézetének munkatársai az Országos Epidemiológiai Központ bakteriológiai osztályának együttműködésével tisztázták" - emeli ki a közlemény.

A kórházi fertőzésekből izolált baktériumokat egyre több antibiotikumot tartalmazó táptalajon szaporították mesterségesen, és egyidejűleg mérték szaporodásukat/életképességüket. Ahhoz, hogy az egyre emelkedő koncentrációjú antibiotikum jelenlétében is túléljenek, a baktériumoknak meg kellett változtatni genetikai felépítésüket - mutációkat kellett kifejleszteniük, ami azonban lassította szaporodásukat. A kutatók a baktériumok genomjának nukleinsav-elemzésével követték a mutációk bekövetkeztét. Ezzel mintegy lekicsinyítve, a laboratóriumban modellezték a nagy járványokat kiváltó klónok viselkedését, és a genetikai elemzésekből e klónok jövőbeni változására is következtetni lehet.

Bebizonyították, hogy a fluorokinolon típusú antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulása az egyes MRSA-törzsekben különböző mértékű életképesség-csökkenéshez vezet, ami befolyásolja szaporodásuk gyorsaságát. Legújabb kísérleteikben hasonló tendenciákat figyeltek meg a szintén súlyos kórházi fertőzéseket kiváltó Klebsiella-törzsek, illetve egyes anaerob (csak oxigén hiányában szaporodóképes) baktériumok esetén is.

Azok a törzsek (illetve klónok), amelyeknek a fluorokinolon típusú szerekkel szembeni rezisztencia kifejlődése során nagymértékben csökkent az életképessége, nem tudnak széles körben elterjedni. A legtöbb MRSA-klón ebbe a csoportba tartozik. Az a néhány klón viszont, amelyek szaporodási képessége csak kismértékben csökken a fluorokinolon-rezisztencia kialakulása során, könnyen terjednek, más klónokat képesek kiszorítani és az előbbieknél jóval magasabb előfordulási arányt érnek el.

"Az MRSA-arány ismételt emelkedését csak egy újabb, még gyorsabban szaporodó, életképesebb klón megjelenése tud létrehozni, ami megmagyarázza a Magyarországon megfigyelt valamennyi járványügyi változás hátterét. A vizsgálati eredmények nemcsak azért jelentősek, mert tisztázzák az MRSA-klónváltás és előfordulási arány okait, hanem azért is, mert új törzs megjelenése esetén az alkalmazott módszerrel megállapítható, hogy várhatóan mekkora életképesség-csökkenést fog elszenvedni magas szintű fluorokinolon-rezisztencia kialakulása esetén és ezáltal előre meg tudjuk állapítani veszélyességét és az elterjedését megelőző intézkedéseket is ennek megfelelően hozhatjuk meg" - hangsúlyozza a dokumentum.

A kórházi fertőzéseket okozó mikroorganizmusok viselkedésének új aspektusairól tudományos ülésen számolnak be jövő csütörtökön, a rendezvényre május 31-én, 10.30-kor kerül sor a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében.

Ezreket fertőznek meg a kórházak

A kórházban szerzett fertőzések között a leggyakoribb a tüdőgyulladás, amely halálhoz is vezethet. Sokszor az elégtelen higiénikus állapotnak tudható be egy-egy fertőzés. A franciák osztályozzák a kórházakat tisztaságuk szerint. Itthon mi a helyzet? A kórházi fertőzések mind drágábbá, mind hosszabbá teszik egy beteg gyógyulását, ezért néhány nyugat-európai országban - például Belgiumban - még a biztosító sem téríti meg az intézményeknek az ezek miatt fellépő pluszköltségeket.

Egy francia szaklap szerint Franciaországban az előfordulási arány 7százalék, vagyis száz kórházban ápolt beteg közül heten kapnak el valamilyen fertőzést, évi négyezren pedig bele is halnak. Részlegtől függően viszont ez az arány változhat. Kiugrás főleg az intenzív osztályon (hiszen ott különösen gyenge immunrendszerű betegeket ápolnak), illetve a sebészeten tapasztalható, de jelentős az arányuk az urológián és belgyógyászaton is. Alapvetően fertőzésveszélyt hordoz magában minden olyan művelet, amely a szervezet integritását megbontja, a statisztikák szerint az újraélesztés (intubálás) és a katéterezés is kiemelt kockázatú beavatkozások. Az pedig evidens módon különösen veszélyes, ha a kórházban járvány üti fel a fejét. Az intézményeket a higiénés körülmények alapján Franciaországban ötfokú skálán osztályozzák, ami nyilvános.

Angliában évente 5000 beteg hal meg a kórházban szerzett (idegen szóval nozokomiális) fertőzésektől. Átszámolva évi hatvanmilliárd forintot spórolhatna az angol egészségügy, ha a higiénés szabályokat betartanák és ellenőriznék a fertőzéseket. A kórházak 20százalékának nincs megelőzési programja.

A szomszédos Ausztriában az utóbbi időben kiemelt figyelmet fordítanak a megelőzésre, hiszen több áldozatot szed, mint a közlekedési balesetek összesen - írja a Profil című osztrák lap. A készülékek és textíliák csíramentes fertőtlenítésén át a kézmosásig különösen be kell tartani az előírásokat, erre az osztrákok nemrég óta kiemelt figyelmet fordítanak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a nozokomiális megbetegedések negyede sebfertőzés, 30-35százaléka húgyúti fertőzés, a fennmaradt rész pedig légzőszervi, gyomor- és bélrendszeri megbetegedés.

Az Európai Unió egészségügyi biztosa nemrég ismertette azt a felmérést, ami szerint minden tizedik beteg szenved el Európában valamilyen plusz hátrányt amiatt, hogy kórházba kerül. A leggyakoribb probléma az egészségügyi ellátás során fellépő fertőzés, a téves vagy megkésett diagnózis, a sebészi műhiba, valamint a gyógyszerezési tévedés. Minden huszadik beteg kap valamilyen fertőzést a kórházban. A biztos szerint olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amelyek keretei közt a kórházak nem érzik megszégyenítve magukat, amikor közlik a náluk előforduló problémákat.

Egy 2000-es felmérés szerint Magyarországon évente 200 ezer ember kap el valamilyen fertőző megbetegedést egészségügyi ellátás során, ebből négyezren meghalnak. Az itthon legtöbbször előforduló kórházi fertőzés a tüdőgyulladás, amely főként legyengült immunrendszerű betegeket támad meg: időseket, nagyon fiatalokat és betegeket - tudtuk meg egy orvostól. A kórházakban szerzett tüdőgyulladást többnyire két baktérium valamelyike okozza: a Staphylococcus baktériumtörzs miatt megbetegedő páciensek körében 15-40, a Gram-negatív baktériummal fertőzöttek között 25-50 százalék a halálozási arány.

Tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, ízületi gyulladás, továbbá bőr- és csontfertőzések kórokozójaként különösen gyakran fordul elő a Staphylococcus aureus nevű baktérium. A kórházi fertőzések zömét is a Staphylococcus aureus okozza. A staphylococcus baktériumok többsége kezelhető, de van egy olyan baktériumtörzs, ami ellenáll az antibiotikumoknak, ez pedig az MRSA (methicillin-oxacillin rezisztens Staphylococcus aureus). Az úgynevezett szuperbacilus is kórházi környezetben jelent meg, s gyakorlatilag már a legújabb antibiotikumoknak is ellenállnak. A legtöbb szakember szerint a Staphylococcus aureus jelenleg a világ legveszélyesebb baktériuma.

Fertőzést orvosi kezeléstől is lehet szerezni, mert bizonyos antibiotikumok - főleg, ha nem célzottan alkalmazzák - a szervezet számára egyébként fontos baktériumtörzseket is kiirthatnak. Mindazonáltal a fertőzések 60 százaléka, így a kezelésre fordított többletköltségek nagy része is megelőzhető a szakemberek szerint. Teljesen ugyan nem lehet kiküszöbölni, de a kórházi dolgozók megfelelő attitűdje és a megelőzésre elkülönített pénzügyi tartalék javíthat az arányon.

(szerző: mti)
A diétával tágulnak a vérerek 2012-05-22 08:48:44
Minél több zsírt ad le egy túlsúlyos ember, annál rugalmasabbá válnak erei - derítették ki amerikai kutatók.

Az már régi megfigyelés, hogy a túlsúly a szív-és érbetegségek fontos kockázati tényezője, de ennek magyarázatával kapcsolatban a legkülönbözőbb föltételezések láttak napvilágot. Az Amerikai Szív Szövetség minapi kongresszusán ezzel kapcsolatban újabb megfigyelést ismertettek.

Kerry J. Stewart professzor és munkatársai azt vizsgálták, hogy a pocakon tornyosuló zsírszövet és az ütőeres rendszer között milyen közvetett kapcsolat létezik. Ha már ennek kapcsán koplaltatják a kövér vizsgálati alanyokat, akkor azt is igyekeztek tisztázni, hogy ilyen szempontból van-e különbség a szénhidrátban szegény, vagy a kevés zsírt tartalmazó étrend hatása között.

A testsúly csökkentése hat hónapig tartott. Az önkéntes jelentkezők kiindulási átlagsúlya némileg meghaladta az egy mázsát, a csoport fele nő volt, a másik fele férfi. A vizsgálati alanyok egyik fele szénhidrátban szegény kosztot evett, a másik fele zsírban szegény étrenden volt a megfigyelési idő során.

A szénhidrátszegény diétában kenyérből, tésztából, gyümölcsből a kalóriabevitel 30 százalék lehetett, míg 40 százalék húsból, tejtermékből és olajos növényi magvakból eredő zsiradék volt. A zsírszegény étrendben viszont csupán 30 százaléknyi kalória volt a zsír, 55 százalék a szénhidrát.

Az erek állapotának változását a felkaron mérték. Ennek jól ismert módszere, hogy öt percig a vérnyomásmérő mandzsettájával teljesen összeszorítják az ütőeret, majd amikor fölengedik, az egészséges erek erősebben kitágulnak, mint a beteg artériák, hogy minél több vér áramoljon a végtagba.

A hatodik hónapos testsúlycsökkenés végére minél több zsírt sikerült leadnia a vizsgálati alanynak, annál rugalmasabban tágultak a felkar erei, ennek megfelelően mind több vér áramlott az ujjakba. Kimutatták azt is, hogy fél év alatt lényegesen többet fogytak a kevés szénhidrátot fogyasztó személyek, mint a zsírszegény diétán lévők: az első csoport átlag 13 kilóval lett könnyebb, a másik diétán lévők csak kilenc kilót fogytak.

Stewart professzor előadása végén hangsúlyozta, hogy a hasi zsírszövettől szabaduló kövérek ereinek tágulékonysága arányosan javul, ami igen kedvező a szív-és vérkeringés szempontjából. Vizsgálatuk azt is igazolta, hogy a fogyókúra során a kevés szénhidrátot tartalmazó diéta megkönnyíti a testben lévő zsírszövet eltávolítását.

| szerző: mti |
Új eredmények a D-vitamin jótékony hatásáról 2012-05-21 11:56:48
Közismert, hogy a D-vitamin nélkülözhetetlen a csontok egészségéhez, de a legújabb kutatási eredmények szerint számtalan más jótékony hatása is van: szépíti a bőrt, javítja a keringést és egyes anyagcsere folyamatokat is pozitívan befolyásol.
A D-vitamin a kalcium és foszfor felszívódásához és beépüléséhez szükséges, zsírban oldódó szteroid hormon, amely elengedhetetlen a csontok egészséges fejlődéséhez. Hiánya felborítja a szervezet kalcium- és foszforháztartását, és hosszú távon csontrendszeri rendellenességeket (pl. csontsűrűség-csökkenést, csontlágyulást vagy csontritkulást) okozhat.

A szakemberek azonban régóta feltételezik, hogy a D-vitamin fontossága túlmutat a csontfejlődésben betöltött szerepén, ezért nemrég klinikai tesztekkel is alátámasztott, átfogó vizsgálat keretében tanulmányozták a D-vitamin egyéb, nem csontrendszerre kifejtett hatásait. A vizsgálati eredmények tükrében az amerikai Endokrin Társaság állásfoglalást tett közzé.

Az Endocrine Reviews című szaklap júniusi számában olvasható állásfoglalásból kiderül, hogy a D-vitamin alkalomszerű, szájon át történő adagolásával hatékonyan kezelhetők bizonyos bőrbetegségek - például a pikkelysömör -, bár a részletek (pl. adagolás) pontos meghatározásához további kutatásokra van szükség. Korábbi tanulmányokhoz hasonlóan az átfogó vizsgálat is összefüggésbe hozta a D-vitamin hiányát az elhízással és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával, de ok-okozati viszonyt most sem sikerült megállapítani. Ezen túlmenően jelenleg folyik egy kutatás, amely azt vizsgálja, hogy a terhesség alatti D-vitamin- szedéssel megelőzhető-e a születendő gyermek 1-es típusú cukorbetegsége.
Az állásfoglalás arra is rávilágít, hogy a D-vitamin csökkentheti a vastag- és végbéldaganatok kialakulásának kockázatát. Bizonyos fokú védelmet nyújthat a szív- és érrendszeri betegségek ellen is, de erre vonatkozóan klinikai bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. A pontos eredmények hiányában tehát egyelőre nem javasolt, hogy a szakorvosok D-vitamin pótlásával próbálják a keringési betegségek kockázatait csökkenteni.

A rendelkezésre álló adatok szerint tehát eddig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a D-vitamin széles spektrumú gyógyászati alkalmazásában, de a felhasználás és adagolás pontos részleteit még mindig homály fedi. Ahhoz, hogy a D-vitamin az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és bizonyos autoimmun betegségek ellen bevethető "csodafegyver" lehessen, még további, klinikailag is alátámasztott kutatások kellenek.

(forrás: origo)
Jobb, ha elfordítjuk a fejünket injekcióadáskor 2012-05-18 09:35:33
Fájdalom: amikor tényleg nem kell odanézni...!
Egy régi tanács szerint érdemes az injekció beadása közben elnézni, így kevésbé érezzük fájdalmasnak a szurit - de vajon ez tényleg így van?
Bár gyermekkorunk óta halljuk a jó tanácsot: ha injekciót kapunk, jobban tesszük, ha nem nézünk oda, hanem elfordítjuk a fejünket, kutatók most adták meg rá a választ, hogy ez a módszer valóban csökkenti a fájdalmat.

A Pain orvosi folyóiratban megjelent tanulmány rámutat, hogy a félelem akkor múlik el, amikor az injekciós tűt kihúzzák belőlünk. A hamburgi és berlini egyetem kutatása szerint azt, hogy hogyan reagálunk a tűszúrásra, befolyásolja, milyen tapasztalatunk volt legutóbb.

A tanulmányban résztvevőknek videókat vetítettek: voltak, akik egy kart láttak, amelybe injekciót adnak, mások a kart, amint egy alkoholos vattával érnek hozzá, illetve egy kart mindezek nélkül.

A kép olyan szemszögből volt látható, hogy a résztvevők könnyedén saját magukat képzelhették a szituációba. Miközben nézték a videót, egy apró elektromos stimulációt érezhettek a karjukban, van, akinél fájdalmasabb volt, másnál pedig fájdalommentes.

Az önkéntesek arról számoltak be, akkor érezték leginkább a fájdalmat, amikor a tűszúrós videót látták - összehasonlítva azokkal a jelenetekkel, ahol csak a vattás kar és a kar magában volt látható.

A kutatók a videók nézése közben a páciensek szemét is figyelték - a pupilla dilatációt, vagyis az idegrendszer aktivitásának jelét, melyet a fájdalom idéz elő.

Marion Hofle vezető kutató elmondta: életünk során azt tapasztaljuk, hogy a tű fájdalmat okoz, amikor a bőrünkbe hatol. De hogy mit mond nekünk a várható érzésről az orvos, az szintén befolyásolja a fájdalomérzetet.

A nővérke tanácsa tehát, hogy fordítsuk el a fejünket, használ, mivel csökkenti a beteg közelgő fájdalommal kapcsolatos félelmét, elvárását.

"Ha nézzük a tűt, amikor injekciót adnak nekünk, növeljük a fájdalom-érzékelést, fokozzuk a vegetatív idegrendszer működését - magyarázta Marion Hofle. - Csak támogatni tudjuk a tanácsot, hogy ne nézzük az inkjekcióadás során a műveletet!"

(Forrás:ma.hu)
Így módosítja a meditáció az agy szerkezetét 2012-05-16 10:31:02
A meditációnak rövid távon főleg pszichés előnyei vannak, de hosszú távon már fizikai hatásai is megmutatkoznak. Egy új kutatás szerint a régóta meditálók agykérgének a tekervényezettsége markánsabb, mint a nem meditálóké, ami a kognitív teljesítményt jelez.
Aki kipróbálja a meditációt, már rövid távon élvezheti kedvező hatásait: a kiegyensúlyozottságot, a nagyobb nyugalmat és vitalitást, valamint a kisebb alvásigényt. A fizikai hatások is már néhány hónap alatt megtapasztalhatók: többek között normalizálódhat a vérnyomás, vagy javulhat az emésztés. De azzal kapcsolatban, hogy igazán hosszú távon, évek, évtizedek alatt hogyan hat a meditálás a testre és a lélekre, a közelmúltban kezdtek el megjelenni az első eredmények.
A meditálók agykérge tekervényesebb.
Az amerikai Kaliforniai Egyetem Idegtudományi Laboratóriuma évek óta kutatja a meditációnak az agyszerkezetre gyakorolt hatását. Legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a hosszú ideje meditálók agyában megfigyelhető-e bármiféle eltérés a nem meditálókéhoz képest. Eredményeik szerint a hosszú ideje meditálóknál markánsabb az agykéreg tekervényezettsége, az úgynevezett gyrifikáció.
A Frontiers in Human Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány azért mérföldkő a tudományban, mert sokáig azt feltételezték, hogy az agy tömege a húszas éveink elejére eléri csúcstömegét, onnantól lassan zsugorodni kezd. Korábban azt gondolták, hogy ebbe a folyamatba nem lehet beavatkozni. Ma azonban már ismert, hogy az agy bizonyos mértékig idősebb korban is megőrzi plaszticitását, azaz például a meditáció hatására fizikailag is képes megváltozni. Már korábbi vizsgálatok során is kimutatták, hogy a régóta meditálóknál mind az agy szürkeállományának, mind a fehérállományának a tömege növekedett. (Előbbi az agyi idegsejtek sejttestjeit, utóbbi az idegsejtek egymással kapcsolatot teremtő nyúlványait tartalmazza). Az agykérgi idegsejtek száma felnőtt korban csak nagyon ritka esetben változik.

A mostani kutatás egyik csoportjába 28 férfit és 22 nőt vontak be, átlagéletkoruk 51 év volt, és mindnyájan átlagosan 20 éve meditáltak. A legidősebb résztvevő 71 éves volt, a legrégebb óta meditáló résztvevő pedig 46 éve gyakorolt naponta. A kutatók MRI-felvételeket készítettek a résztvevők agyáról, majd a felvételeket összehasonlították a kontrollcsoport 50 nem meditáló tagjáéval.

A kutatók a meditálóknál az agykéreg egyes területeinek nagyobb fokú tekervényezettségét állapították meg a nem meditálókhoz képest, és a tekervényezettség mértéke összefüggött azzal, hogy az illető mennyi ideje meditál. Eilen Luders kutatásvezető, aki maga is meditál néhány éve, a The New York Times-nak azt nyilatkozta, hogy a fokozott tekervényezettség feltehetőleg nagyobb kognitív teljesítménnyel jár.

Ezt a feltételezést azonban többen megkérdőjelezik. Érvelésük szerint a meditáció egy újabb mentális képesség, és mint mindenben, sok gyakorlással az emberek ebben is egyre gyakorlottabbak lesznek.

"Az emberek gyakran kérdezik, hogy mit csinálok, amikor ülök csukott szemekkel? Nem hiszik el, hogy ez egy kemény munka, folyamatos mentális erőfeszítés, erőteljes belső figyelem" - mondja Eilen Luders kutatásvezető.

Előnyös hatások a szív- és érrendszerre
De a meditáció más élettani változásokkal is jár. Az Amerikai Szívgyógyászok Társaságának egy ötéves vizsgálata szerint a meditáción keresztüli stresszoldás és relaxáció előnyösen hat az előrehaladott szívkoszorúér-betegségben szenvedőkre.

A vizsgálatba 200, a szívbetegség szempontjából nagy kockázatú embert követtek. Közülük százan rendszeresen meditáltak, százan viszont nem. A meditáló csoportban a kutatás ideje alatt 20 szívinfarktus, stroke és egyéb szív- és érrendszeri betegség következett be, míg a kontrollcsoportban 32. A meditálók körében a betegségek később alakultak ki, és alacsonyabb volt a szisztolés vérnyomás. A vizsgálat vezetői szerint a meditáció okozta stresszcsökkentés hatására csökkent a vérben a stresszhormonok szintje, ami révén enyhültek az érelmeszesedéssel együtt járó gyulladásos folyamatok.
(forrás: origo)
Sikeres daganatkezelés Debrecenben 2012-05-12 12:06:45
Különleges eljárással kivont vérképző őssejtekkel kezelnek nagy sikerrel egyes rosszindulatú vérképzőszervi betegségeket a Debreceni Klinikán. A kezeléseket 2003-ban kezdték, és ma már évi több száz beteg részleges vagy teljes gyógyítása lehetséges a klinikán.
A vérképzőszervi daganatok két fő csoportját a csontvelő megbetegedései (leukémiák) és a nyirokrendszer daganatai (limfómák) alkotják. A csontvelő a lapos és a csöves csontokban is megtalálható, de a két helyen található csontvelő nem egyforma. A csöves csontok testében (például a combcsontban) úgynevezett sárga csontvelő van, amely legnagyobb részt zsírsejtekből áll. A lapos csontokban, mint amilyen a koponyacsont, a medence csontja, a lapockák, a bordák vagy a mellkas közepén található szegycsont, vörös csontvelőt találunk, melynek legfontosabb feladata a vérképzés. A vörös csontvelőben találhatók az úgynevezett hemopoetikus vagyis vérképző őssejtek. Ezekből a sejtekből lesznek az oxigén szállításáért felelős vörösvérsejtek (eritrociták), a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek (limfociták), valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék (trombociták).

Normális körülmények között a vérsejtképzés a szervezet szigorú szabályozása alatt áll, és mindig csak annyi vérsejt termelődik, amennyi az elpusztult vérsejtek pótlására szükséges, illetve amennyire a szervezetnek szüksége van. A leukémia (fehérvérűség) a rosszindulatú rákos megbetegedések azon formája, amely a vérképző sejtekből indul ki. A leukémia - amelynek sok fajtája létezik - a csontvelőben lévő éretlen és érettebb vérképző sejtek szabályozás alól kiszabadult, féktelen szaporodásának következménye. A leukémiák világszerte a rosszindulatú daganatos megbetegedések mintegy 3 százalékát alkotják.
A rosszindulatú vérképzőszervi daganatok másik nagy csoportját a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejteket, vagy más néven limfocitákat érintő betegségek, a limfómák alkotják. Limfóma esetén a limfociták rákos sejtekként kezdenek viselkedni, ellenőrizetlenül növekednek és osztódnak, illetve nem pusztulnak el kellő mértékben.

A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, ahol duzzanatot képeznek. Mivel a limfociták az egész szervezetben jelen vannak, kóros szövetszaporulat - azaz "limfóma" - a nyirokcsomók mellett a test más részeiben is előfordulhat. A leggyakoribb helyszín a lép és a csontvelő, de kialakulhat limfóma a gyomorban, májban, vagy ritkábban az agyban is. A betegség gyakran támadja meg egy időben a test különböző részeit.

Hemopoetikus őssejtek átültetése

A vérképzőszervi betegségeket hagyományos módon besugárzással vagy kemoterápiával (gyógyszerekkel) kezelik meglehetősen jó eredménnyel. Bizonyos altípusok teljesen és véglegesen meggyógyíthatók, míg mások bizonyos időszakok után ismét kezelést igényelnek. A hagyományos kezelés azonban nem minden esetben alkalmazható. Ilyenkor jön szóba a csontvelő-átültetés, illetve a vérképző (hemopoetikus) őssejtek átültetése.

Ez utóbbi alkalmazásával értek el nagy sikereket dr. Udvardy Miklós professzor vezetésével a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Belgyógyászati Intézetében. A kezeléseket 2003-ban kezdték, és ma már évi több száz beteg részleges vagy teljes gyógyítása lehetséges a klinikán.

A hemopoetikus őssejteket nem közvetlenül a csontvelőből, hanem a vérből nyerik ki úgynevezett plazmaferézissel, mondta Udvardy professzor. Ehhez egy - a dialízisnél használthoz hasonló - különleges készüléket alkalmaznak. Autológ (saját) őssejt-átültetés során először hagyományos gyógymódokkal (sugárzás, kemoterápia) tumormentes állapotot próbálnak elérni, majd kíméletes eljárással gyógyszeres úton mobilizálják a csontvelőből a vérkeringésbe a hemopoetikus őssejteket. A beteget két, injekciós tűhöz hasonló kanül segítségével rákötik a berendezésre, amelyen átvezetik a vérét. A készülék néhány óra alatt kiszűri a vérből az ott keringő vérképző őssejteket.

Az úgynevezett CD34+ hemopoetikus őssejteket tartalmazó anyagot a Sejtterápia Központban dolgozzák fel, a legszigorúbb gyógyszergyártási (GMP) és klinikai (GCP) követelményeknek megfelelően, majd a betegbe való visszajuttatásig fagyasztva tárolják.
Allogén transzplantáció

Mint Udvardy professzor elmondta, az utóbbi évek fejlesztései lehetővé tették, hogy ne csak autológ, hanem úgynevezett allogén transzplantációt is végezzenek. Ilyenkor nem a beteg saját őssejtjeit, hanem egy donorként megfelelő személy (rendszerint testvér) őssejtjeit használják az átültetésre.

Ez az eljárás jóval kockázatosabb, mint az autológ transzplantáció, ezért nagyobb felkészültséget igényel. Hiába származnak közeli rokonból az őssejtek, ezek a beteg sejtjeit idegenként ismerik fel és fordítva. Hogy ne következzen be végzetes kilökődési reakció, a vérképző őssejtek bejuttatása előtt a beteg saját csontvelősejtjeit teljestest-besugárzással és kemoterápiával elpusztítják. Optimális esetben ilyenkor az összes beteg sejt is elpusztul, tehát a donorból bejuttatott egészséges sejtek akár teljesen visszaadhatják a beteg egészségét.

A beteget - mivel immunrendszere az új csontvelősejtek megtelepedéséig működésképtelen - természetesen teljesen steril körülmények között kell tartani. A vérbe bejuttatott őssejtek minden különösebb beavatkozás nélkül elvándorolnak "lakhelyükre", a csontvelőbe, mintha irányítószám lenne rajtuk. Ezután átlagosan 15-30 nap szükséges, hogy a csontvelői őssejtek megtapadjanak, és a beteg visszatérhessen a normál körülmények közé.

Udvardy professzor elmondta, hogy az őssejt-transzplantációt jelenleg már rutinszerűen, és jelentős sikerrel alkalmazzák többek közt myeloma multiplex (a csontvelő plazmasejtjéből kiinduló, gyakran csonttörésekhez vezető betegség), Hodgkin és Non-Hodgkin limfómák és bizonyos leukémia formák gyógyítására. A kutatók kísérleteznek az őssejtek szélesebb körű felhasználásával is, például a szívinfarktus káros következményeinek csökkentésével, illetve bizonyos érszűkületes betegségek gyógyításával.
(forrás: origo)
Koffein és fizikai terhelés együtt csökkenti a bőrrák kockázatát 2012-05-11 09:14:40
A nap ultraibolya sugárzása által okozott rosszindulatú, daganatos elváltozások miatt sokan már nem is mernek napozni, vagy csak különféle óvintézkedések mellett. Amerikai kutatók állatkísérletei azt jelzik, hogy a rendszeres mozgással párosuló koffein fogyasztásával a bőrrák kockázata jelentősen csökkenthető.

Yao-Ping Lu professzor a bőr rosszindulatú daganatainak kutatásával foglalkozik és legújabb eredményeiről az Amerikai Rákkutató Szövetség idei chicagói kongresszusán számolt be. A vizsgálat alanyai olyan egerek voltak, amelyeket úgy sikerült kitenyészteni, hogy különösen érzékenyekké váltak az ultraibolya sugárzás okozta bőrrák kifejlődésére.

A kísérletben az egereket ultraibolya sugárzásnak tették ki és négy csoportba osztották: az első csoport tagjai csak vizet kaptak és nem kellett rendszeresen rohanni a futószalagon - ez volt a kontroll. A második csoport koffeines vizet ivott, és ugyancsak nem futott a szalagon. A harmadik társaság nem kapott koffeint, de rendszeres fizikai terhelésnek volt kitéve, végül az utolsó csoport tagjai koffeint ittak és futottak a szalagon is.

A 14 hétig tartó vizsgálat során a koffeinnel itatott és rendszeresen sportoló egerek 62 százalékkal ritkábban kaptak rosszindulatú bőrdaganatot a kontrollcsoporthoz képest. Ha viszont megbetegedtek, a daganatok mérete is 85 százalékkal kisebb volt. Önmagában a koffein vagy a fizikai terhelés is kedvező hatásúnak bizonyult, de ez a hatás nem volt olyan mértékű, mint a kettő együtt.

A rendszeres testmozgás koffein nélkül 35 százalékkal kevesebb daganatot eredményezett, és ezek nagysága 70 százalékkal volt kisebb. A csak koffeint fogyasztó egereknél 27 százalékkal kevesebb daganat fejlődött ki, és ezek mérete 61 százalékkal csökkent.

A kísérlet folytatásaként az egerek sok omega-6 zsírsavat tartalmazó tápot ettek és ott is a koffein és a fizikai terhelés hatását tanulmányozták. A két kezelés együtt mérhetően gátolta az egerek elhízását és a gyulladásra jellemző laboratóriumi eltéréseket. Itt is kevesebb és kisebb daganat keletkezett. A kutatók feltételezik, hogy a zsírszövet gyulladással összefüggő anyagokat termel és ez a gyulladás elősegíti a bőrrák kifejlődését.

(forrás:richpoi, szerző:mti)
Őssejtek védenek a kemoterápia káros hatásaitól 2012-05-11 09:12:46
Védőpajzzsal ellátott, génmódosított őssejteket használhatnak hamarosan arra, hogy megvédjék a daganatos betegek szervezetét a kemoterápia káros hatásaitól; az amerikai klinikai próba kezdeti eredményei biztatóak.
A kemoterápiás szerekkel megkísérlik elpusztítani a gyorsan osztódó rákos sejteket, ám ezek a vegyületek megtámadhatják az egészséges szöveteket, így a csontvelőt is. Teljesen új megközelítést alkalmaztak a probléma megoldására a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ szakemberei, akik génmódosított őssejtekkel mentenék meg a kemoterápiával kezelt páciensek csontvelői sejtjeit.

Az emberi testben keringő vér alkotóelemei folyamatosan keletkeznek, a csontvelőben lévő vérképzőszervi őssejtekből alakulnak ki, és lépnek a véráramba. A csontvelőben lévő sejtek ugyanakkor igen érzékenyek a kemoterápiás szerek támadására. A kemoterápia következtében lecsökken a fehérvérsejtek termelődése, ami növeli a betegnél a fertőzések kockázatát, de kevesebb lesz a vörösvértestek száma is, ami pedig fáradékonysághoz és nehézlégzéshez vezet.

Mindkét mellékhatás veszélyt hordoz a páciensre, ezért a kemoterápiás kezelést sokszor le kell állítani, fel kell függeszteni vagy el kell halasztani, illetve a kemoterápiás szert kisebb dózisban adagolni. Utóbbi viszont a kezelés hatékonyságát csökkenti.

Hans-Peter Kiem, a Science Translational Medicine című szakfolyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője kutatócsoportjával három agydaganatos, glioblasztómás páciensnél próbálta ki az új technikáját, amelyben megkísérlik megvédeni a csontvelőt. "Olyan ez, mintha egyszerre lőnénk a tumorsejtekre és a csontvelői sejtekre is, de utóbbiakat védőpajzzsal látnánk el, míg a ráksejteket védtelenül hagynánk" - foglalta össze a BBC hírportálján (www.bbc.co.uk) Jennifer Adair, a dolgozat egyik szerzője.

Az eljárás során először csontvelőt vettek a glioblasztómás páciensektől, majd abból őssejteket nyertek ki. Ezekbe az őssejtekbe vírusvektor segítségével bejuttattak egy gént, amely megvédi a sejteket a kemoterápiás szer hatásától. A génmódosított őssejteket eztán infúzióval visszajuttatták a daganatos betegek vérkeringésébe.

Ennél a ráktípusnál 12 hónap az átlagos túlélési idő, aminél mind a három páciens tovább élt, egyikük még most, 34 hónap elteltével is életben van. Mindhárman jobban tolerálták a szokásosnál a kemoterápiás kezelést, mellékhatás pedig nem jelentkezett közben. A kutatás következő lépése az lesz, hogy nagyobb betegszámon, és másféle kemoterápiás szerrel kezelt egyéb ráktípuson is kipróbálják az új módszert.

(forrás:mti)
Hatékonyabb baktériumok ellen a fokhagymaszármazék, mint egyes antibiotikumok! 2012-05-11 09:11:05
A fokhagyma egyik összetevője, a diallil-szulfid százszor hatékonyabb az emésztőrendszert megbetegítő baktériumokkal szemben, mint két hagyományos antibiotikum - idézte amerikai kutatók megállapítását a Scientific American című ismeretterjesztő portál (www.scientificamerican.com).

Nemcsak a vámpírokat űzheti el a fokhagyma, de az emésztőrendszert megfertőző kártékony baktériumokat is. Xiaonan Lu, a Washingtoni Állami Egyetem munkatársa legalábbis az élelmiszermérgezést okozó Campylobacter jejuni baktériumok ellen jóval hatékonyabbnak találta a diallil-szulfidot, mint a ciprofloxacint és az erythromycint, két gyakorta alkalmazott antibiotikumot.

Részben az okozza a problémát a Campylobacter baktériummal való fertőzéseknél, hogy a kórokozó sejtjei olyan váladékot termelnek, amely biofilmként tartja együtt azokat. Ez a biofilm hozzátapad az élelmiszerekhez, valamint az ételek előkészítéséhez használt eszközök felületéhez, ami nagymértékben hozzájárul a kórokozó terjedéséhez.
A gyomorba és a bélrendszerbe jutva a Campylobacter hasmenést, lázat, fejfájást, hányingert okoz. Kezelését is az nehezíti, hogy biofilmet képez, mert az megvédi a baktériumokat az antibiotikumok támadásától.

A kutatók fokhagymából kivont diallil-szulfiddal és a két említett antibiotikummal kezelték a baktérium-biofilmet. Azt tapasztalták, hogy míg az antibiotikumok okoztak ugyan némi kárt a biofilmben, a fokhagymaszármazék sokkal gyorsabban hatott, és főként százszor kisebb koncentrációban. Igen gyorsan beszűrődött a biofilmbe, ahol enzimjeik működésének gátlásával elpusztította a baktériumokat.

Rossz hír, hogy a fokhagyma puszta elfogyasztása még nem öli meg a Campylobacter baktériumokat, ám a diallil-szulfidot a későbbiekben alkalmazhatják az élelmiszerek előkészítéséhez használt felületek fertőtlenítésére.
A tanulmányt a Journal of Antimicrobial Chemotherapy című szakfolyóiratban ismertették (http://jac.oxfordjournals.org/).
(Forrás:mti)
Hatással van az agyra az egyik gyakori növényvédőszer 2012-05-11 09:08:40
Megváltoztatja a gyerekek agyát egy elterjedt növényvédőszer - állapította meg egy új amerikai kutatás. A szert itthon is széles körben alkalmazzák, és okozta már méhek tömeges pusztulását. Mosatlan zöldségeken és gyümölcsökön bárki találkozhat a mérgező anyaggal.
A Magyarországon klórpirifosz néven forgalomban lévő hatóanyagot egyrészt talajfertőtlenítésre, másrészt üres raktárak fertőtlenítésére, harmadrészt a szántóföldi termények kártevői ellen alkalmazzák széles körben.

"A klórpirifosz hatóanyag a szerves foszforsav-észterek közé tartozik, ezek nagyon kemény rovarölő szerek. Zömükben néhány évtizeddel ezelőtt voltak széles körben használatban, ma már a többségüket visszavonták. Kevés olyan van köztük, ami megfelel a jelenlegi előírásoknak" - mondja Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnökhelyettese.
Az USA-ban a szer beltéri használatát 2001-ben tiltották be. Ennek ellenére azoknak a gyerekeknek az agyában, akik magzatként nagy koncentrációban találkoztak a beltéri rovarirtásra használt szerrel, a mai napig eltérés figyelhető meg azokhoz képest, akik nem érintkeztek a vegyülettel (a szert az EU-ban már nem lehet rovarirtásra alkalmazni a háztartásokban).

A Columbia Egyetem kutatói 20 olyan gyerek agyát vizsgálták, akiknél a terhesség alatt az anyai vérben magas szintű klórpirifoszt lehetett kimutatni. A kutatás eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé a napokban.

A 7 és 10 év közötti hat fiú és 14 lány agyát a kutatók 20 olyan gyerek agyával hasonlították össze, akik bizonyíthatóan nem voltak kitéve a szernek. A rovarirtó szerrel érintkező gyerekek agyában az agykéreg egyes területein megvastagodásokat figyeltek meg, míg más területek vékonyabbak voltak. Az agykéreg egyes területeinek megjelenésében mérhető különbségek voltak megfigyelhetők a két csoport között.

Bár a kutatás az agyi eltérésékhez nem kapcsol rendellenességeket - azaz "csak" azt állapítja meg, hogy a szer megváltoztatja az agyszerkezetet -, ismert, hogy az érintett agyterületek szerepet játszanak a koncentrációs képességben, a döntéshozatalban, az impulzusok kontrollálásában, valamint a munkamemóriában is. Ily módon a kutatás eredményei magyarázatot adnak arra, hogy a gyerekeknél korábban miért tapasztaltak figyelemzavart és tanulási nehézséget - írja a Scientific American.

Az eredmények egybevágnak korábbi állatkísérletek eredményeivel. A rovarirtó szernek kitett patkányok agyában ugyanis szintén módosulásokat figyeltek meg - annak ellenére, hogy az állatokat az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) által biztonságosnak ítélt dózisnál kisebb, tehát elvben egészségre nem káros mennyiségű szernek tették ki.
A zöldségeken-gyümölcsökön is találkozhatunk a mérgező anyaggal

A zöldségek-gyümölcsök fogyasztásakor bárki találkozhat ezzel a vegyülettel, csekély, ám mérhető koncentrációban. "A klórpirifosz úgynevezett kontaktszer, azaz nem szívódik fel, hanem a növény felületén burkot képezve nyújt védelmet a kártevők ellen. Mivel a szabályozás szerint a zöldség-gyümölcs csak a megállapított élelmezés-egészségügyi várakozási idő lejárta után kerülhet forgalomba, elviekben a fogyasztó nem találkozhatna a szerrel" - mondja a NÉBIH elnökhelyettese.
Egy szintén amerikai kutatásban igazolta azonban, hogy a kutatás ideje alatt biogazdaságból származó terményekkel táplált gyerekek vérében a klórprifosz és más szerves foszfor tartalmú növényvédőszerek koncentrációja jelentősen csökkent. Amikor a gyerekek újra a megszokott, nem bio forrásból származó zöldségeket-gyümölcsöket kezdték el fogyasztani, az említett mérgező anyagok szintje a vérükben ismét megugrott.

Fontos tudni, hogy a gyümölcsök és zöldségek felületén lévő klórpirifosz egy alapos mosással eltávolítható, ha pedig beltérben alkalmazzák a szert, a szellőztetés felgyorsítja a lebomlását. Ennek ellenére az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vizsgálja a szer használatának esetleges további korlátozását.

Addig is, amíg a hatóságok korlátozzák a mérgező vegyületet, azoknak a családoknak, akik nem tudják megfizetni a drágább bio termékeket, a szakértők azt javasolják, hogy legyenek körültekintőek, és bő vízben mossanak meg minden zöldség-gyümölcsöt fogyasztás előtt.
Forrás: [origo]|2012. 05. 10

< Előző oldal

Következő oldal >


« Vissza